Szerencsés reggel

Joe áll a liftben, a kamera lassan átúszik a falakon, míg be nem fogja az egész panelt. A lift zakatolása, és Joe gondolatai hallatszanak.

- Telefon, pénztárca, fülhallgató, minden megvan.

Amint kilép a ház ajtaján a ház mellett elhalad egy 3-as villamos. Joe arcán csalódottság látszik. utál várakozni. Ahogy halad a megálló felé észreveszi, hogy egy újabb sárga villamos közeledik. Lépteit megszaporázza, homlokát erősen ráncolja, hunyorít miközben a számát próbálja leolvasni.

- …nem látom…más sem látná, túlságosan messze van még…de mintha egyjegyű lenne!…3-as lesz ez! Micsoda szerencse!

Vágás, a kamera az oszlop tetején lévő hangosbemondót mutatja.

- TÍ-DU! Értesítjük a tisztelt utazókssszzzaa kkrrrttttsss 3-as bszzztkkkkrraaa  fdrrrrrkkksssshh történt kraaassaaahhh bkraaakkk. Trkkssüket köszönjük! TÍ-DU!

- Aham, csodás. Most akkor felszálljak, vagy ne? Megpróbálom, hátha megint szerencsém lesz.

Joe felszáll, jegyet lyukaszt, leül, táskájából előveszi a Legyek Urá-t és olvasni kezdi. Idős néni jelenik meg a képben egyik kezében mankó másikban egy hatalmas bevásárlószatyor tele paprikával.

- Csókolom, tessék leülni!
- Köszönöm kedveském. A piacon voltam vettem paprikát, paradicsomot lecsót fogok főzni ebédre.
- Aham..biztosan finom lesz.

Joe az ajtó felé lép, mellette 50-es úr az ajtónak támaszkodva Metró ujságot olvas. Ahogy a villamos elindul a férfi felnyúl a kapaszkodóhoz. Ingjén hónaljtájékon kéttenyérnyi izzadságfolt. 

- Uristen… rendesen csípi még a szemem is. Milyen szaga lesz nyolc óra munka után?

 A villamos közepén két 40 körüli nő huzza fel a karszalagot, és kezdi meg a jegyek bérletek ellenőrzését. Odalépnek egy fiatal kínai(vietnámi whatever) sráchoz aki buszkén mutatja nekik a 10-es gyüjtőjegyét. Még érintetlen az összes.

- Ez a jegy nem érvényes így, miért nem lyukasztott?
- Itt a jegy.
- Értem, de érvényesíteni kell amikor felszáll!
- Nem tudok, nem tudok.

Az egyik nő fáradtan odalép a lyukasztóhoz, - CSING - pecsét kerül a jegyre majd visszaadja a tömböt a srácnak aki mosolyogva megköszöni. A nő arca fáradt, még csak a műszak eleje van de már nem először nézik hülyének.

Lassan az Éles sarokhoz érnek, és már látszik, ahogy egy lerobbant sárga villamost vontatnak az ellenkező irányba. 

- Ismét szerencsém volt! Ugylátszik ez egy ilyen nap! 

Mikőzben fülébe nyomja a fülhallgatót eszébe jut, hogy péntek van. Elmosolyodik. Talán már a 50-es úr szagát sem érzi annyira.